HTML

Párizs, 2011

A Középülettervezési Tanszék nyári tanulmányútja, 2011

Linkblog

Párizs 2011

A Középülettervezési Tanszék 2011-es nyári tanulmányútja.

Párizs 2011

Támogatóink:
- BME Középülettervezési Tanszék;
- A Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány;
- Az Épülettervezés Oktatásáért Alapítvány;

Friss hozzászólások

Címkék

18század (1) 19század (9) 200x (18) 201x (34) 30as évek (1) 50es évek (4) 60as évek (1) 70es évek (2) 80as évek (14) 90es évek (11) a város (14) barokk (3) belső (1) bicikli (4) chartier corbasson (2) christian de portzamparc (5) claude constantini (2) csoportkép2011 (4) diákszálló (2) dili (10) ecdm (2) edouard françois (4) együttműködés (6) eiffel (5) élményeink (9) emlékmű (3) építészet (3) esemény (2) étterem (2) film (20) fotó (3) gasztro (1) gótika (4) grands travaux (11) haussmann (3) herzog demeuron (2) híd (2) hotel (2) ideiglenes (1) infrastruktúra (3) ipari (4) iroda (8) irodalom (4) iskola (4) jakob macfarlane (2) játszótér (2) jean nouvel (7) képzőművészet (4) kereskedelem (3) kiállítás (5) kikapcsolódás (1) klasszicizmus (2) közlekedés (13) köztér (15) kritika (1) kulturális (21) lakóház (35) lan architecture (1) la defense (11) la villette (5) le corbusier (12) louvre (4) magyar kapcs (3) mivagyunk (4) modernizmus (16) montmartre (2) múzeum (9) nempárizs (6) ókor (3) olvasnivalók (2) párizs 2011 (14) park (10) posztmodern (6) rejtvény (3) reneszánsz (1) renzo piano (2) revitalizáció (6) richard rogers (1) sport (4) szajnapart (1) szakrális (12) szerkezet (1) színház (1) tárgykultúra (2) térképek (3) terv (9) tipográfia (1) torony (4) történet (7) tudomány (1) újkor (3) utazás szállás (3) utca (1) útifüzet (1) utópia (1) városterv (10) videó (5) világkiállítás (4) víz (1) zaha hadid (2) zene (14) zöld (13) Címkefelhő

Világkiállítás, 1889

2011.05.13. 20:45 gBal

File:Vue générale de l'Exposition universelle de 1889.jpg

>> a térképünkön itt.


forrás: Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története, 46. old.
szken M. Zsófi, beolvas: K. Benő, elolvas: mindenki.


http://www.arch.mcgill.ca/prof/sijpkes/D+C-winter-2010/curvature/examples-of-curvature/Galerie_Des_Machines.png

Az 1851-es világkiállítás sikere, majd egy további, 1862-ben rendezett kiállítás után az angolok felhagytak a kiállítások rendezésével, és a franciák vették át tőlük a stafétabotot, hogy 1855 és 1900 között öt nagy világkiállítást rendezzenek. A franciák a kiállításokban jó eszközt láttak arra, hogy segítségükkel megtörjék az angolok ipari termelésben és kereskedelemben elfoglalt vezető szerepét. Bizonyítja ezt az is, milyen nagy hangsúlyt fektettek minden alkalommal a Galerie des Machines [Gépek galériája] szerkezeti kialakítására és az ott kiállított alkotásokra.

A fiatal Gustave Eiffel J.-B. Krantz mérnökkel közösen készítette a Kristálypalotát követő legjelentősebb kiállítási épület, az 1867-ben megrendezett párizsi világkiállítás gépcsarnokának terveit. Együttműködésük során Eiffel építészeti kifejezőkészsége mellett mérnöki tehetsége is megnyilvánult. A Galerie des Machines 35 méter fesztávú tartószerkezetének tervezése során ugyanis igazolni tudta Thomas Young rugalmassági modulusának (1807) érvényességét, amely addig csupán a nyomott anyag rugalmas viselkedésére felállított elméleti tétel volt. Az ovális épületkomplexum, amelynek a Galerie des Machines csupán a külső karéját foglalja el, P. G. F. Le Play alkotó szelleméről tanúskodott: ő javasolta, hogy az épület koncentrikusan elrendezett csarnokokból, galériákból álljon, melyekben gépeket, ruházatot, bútorokat, a tudományok és a képzőművészet alkotásait, valamint az emberi munka történetét bemutató kiállítások szerveződtek.

http://www.avenuedstereo.com/modern/paris1889_machines.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c5/Paris_Weltausstellung_1889_Lageplan.jpg

1867 után a termékek puszta mennyisége és sokfélesége, valamint a versengő országok önálló kiállítótér iránti igénye specializált funkciójú kiállítási csarnokok létesítését tette szükségessé. A század utolsó előtti, 1889-es világkiállítását már meg sem kísérelték egyeden épületben elhelyezni. A kiállítási épületek közül messze kimagaslott a franciaországi mérnöki tudomány két legjelentősebb alkotása: a 107 méter fesztávú Galerie des Machines, melyet Victor Contamin C.-L.-F. Dutert építésszel közösen tervezett, valamint Eiffel 300 méter magas tornya, melyet Nouguier és Koechlin mérnökökkel, valamint Stephane Sauvestre építésszel közösen alkotott. Contamin szerkezeti terve azokon a statikai módszereken alapult, melyeket Eiffel az 1880-as években tervezett csuklós viaduktjainak építésénél dolgozott ki. A csarnok egyike volt a háromcsuklós ív nagy fesztávra való első alkalmazásainak. Contamin épületében nem pusztán kiállították a gépeket, de maga az építmény is egyfajta „kiállítási géppé" vált azáltal, hogy olyan megemelt pályán mozgó letekintő híddal rendelkezett, amely az épület középtengelye mentén mindkét oldalon végighaladva lehetővé tette a látogatók számára, hogy a teljes kiállítási területről gyors és átfogó képet kapjanak.

A 19. század második felében a Massif Centralban elegendő érclelőhelyet találtak ahhoz, hogy a környéken kifizetődővé váljon a vasútépítés. Eiffel 1869 és 1884 között tervezett vasúti viaduktjai olyan módszerre és esztétikára szolgálnak például, melyek az Eiffel-torony tervében öltöttek végleges formát. Mind a viaduktok hajó alakú alépítménye, mind cső keresztmetszetű vas pilonjainak parabolikus függőleges metszete arra utal, hogy Eiffel folyamatosan elemezte a víz és a szél dinamikus kölcsönhatását.

http://wwwdelivery.superstock.com/WI/223/1566/PreviewComp/SuperStock_1566-593336.jpg

Az egyre nagyobb fesztávú hidak iránti igény arra ösztönözte Eiffelt és társait, hogy a viaduktok építéséhez újfajta, eredeti szerkezeti rendszert fejlesszenek ki. Törekvésük 1875-ben kapott lendületet, amikor megbízást kaptak a portugáliai Douro folyó fölé építendő vasúti hídra. Az 1870-es éveket követően olcsón rendelkezésre álló szerkezeti acél felhasználásával lehetőség nyüt nagy fesztávok áthidalására. A hegyszoros fölé olyan öt nyílású szerkezetet terveztek, amely a két szélen pilonokkal megtámasztott két-két kisebb nyílásból, középen pedig egy nagyobb, 160 méteres, kétcsuklós ívre támaszkodó nyílásból áll. A kivitelezés menete (amelyet néhány évvel később Garabitban is átvettek) a következőképp alakult: először a szélső, pilonokkal alátámasztott nyílásokat építették meg, majd ezt követte a középső rész kivitelezése a már meglévő, többtámaszú szerkezetről. Az útpálya magasságában konzolosan kinyúló rácsostartókat állítottak össze, a csuklós ívet pedig ezzel párhuzamosan, két darabból, a vízről szerelték. Az első csuklós elemeket a vízről támasztották alá és rögzítették a megfelelő helyzetben, majd a végleges szerkezet szerelése során a szomszédos pilonok tetejéről belógatott kábelek segítségével tartották megfelelő szögben. A Douro-viadukt átütő sikerének köszönhetően, Eiffel közvedenül az 1878-as átadás után megbízást kapott a Truyére folyó feletti garabiti viadukt megtervezésére.

File:Paris-LOC cph 3b40741.jpg

Ahogy a Douro-viaduktnál szerzett tapasztalatok szükségesek voltak a garabiti viadukthoz, a garabiti szerkezet ugyanúgy nélkülözhetetlen előtanulmány volt az Eiffel-torony tervéhez. A torony tervezése és kivitelezése ugyan a Crystal Palace- hoz hasonlóan meglehetősen feszített tempóban, de az ottaninál mégis lassúbb ütemben folyt. A tervet először 1885 tavaszán állították ki, 1887 nyarára elkészült az alapozás, és 1888 telén a torony már 200 méter magas volt. A szerkezetet itt is fel kellett szerelni a látogatók gyors szállítására alkalmas berendezéssel, mint a Contamin-féle Galerie des Machines esetében.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/17/Paris_1889_plakat.jpg/140px-Paris_1889_plakat.jpg

A sebesség elsődleges szempont volt, hiszen a torony egyes részei kizárólag lifttel voltak megközelíthetőek. A liftek ferde pályái a szerkezet hiperbolikus vonalú lábaiban kaptak helyet, hogy azután az első szintről függőlegesen emelkedve az építmény csúcsába szállítsák a látogatókat. A liftek vezetősínjein építés közben kú- szódarukat működtettek, ami a csuklós szerkezetű viaduktok szerelési módszerére emlékeztetett. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a Crystal Palace a vasút mellékterméke volt, a torony lényegében egy 300 méter magas viadukt-pilonnak tekinthető, amelynek típusformáját eredetileg a szél, a víz, a gravitáció, valamint az anyagszilárdság kölcsönhatásainak figyelembevételével alakították ki. Az Eiffel torony egy mindaddig elképzelhetetlen építmény volt, amelyet csak az tapasztalhatott meg, aki maga is áthaladt a torony légies szerkezetén. Az Eiffel-torony a repüléshez hasonlóan a korszerű technika diadalának jelképévé vált — ezt a diadalt Santos Dumont pilóta 1901-ben azzal ünnepelte meg, hogy kormányozható léghajójával körülrepülte a tornyot. így aligha meglepő, hogy építése után harminc évvel, 1919—20-ban Vlagyimir Tadin a III. Internacionálénak állított emlékművében az új társadalmi és technikai rend elsődleges szimbólumaként értelmezte újra.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/CLC_528_-_PARIS_-_Galerie_des_Machines.JPG/800px-CLC_528_-_PARIS_-_Galerie_des_Machines.JPG

Ahogy a vas felhasználásának technológiája a föld érckészleteinek hasznosítása nyomán indult fejlődésnek, a betontechnológia, vagy legalábbis a hidraulikus cement kifejlesztése a tengeri hajózásnak köszönhető. John Smeaton 1774-ben az eddystone-i világítótorony alapját égetett mészből, agyagból, homokból és zúzott vassalakból álló „betonkeverékből" alakította ki. A 18. század utolsó negyedében hasonló összetételű betont alkalmaztak az angliai híd- és csatornaépítésben és kikötői munkáknál. Joseph Aspdin úttörő jellegű munkája során 1824-ben kifejlesztette a műkőként használható portland cementet. A fémmel megerősített betonkonstrukcióra Angliában számos javaslat született, például az ödeteiről híres Loudon újítása (1792). Mindezek ellenére Anglia betontechnológiában elfoglalt úttörő szerepét lassanként Franciaország vette át.

Szólj hozzá!

Címkék: ipari eiffel világkiállítás 19század

A bejegyzés trackback címe:

https://paris2011.blog.hu/api/trackback/id/tr12851026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.