A francia gótika egyik kulcsalkotása 13. századból, a Notre-Dame és a Conciergerie közelében, a Palais de la Justice épületkomplexum udvarán.
Az építésze talán a Saint-Denis székesegyházon és a Notre-Dame-on is dolgozó Pierre de Montreuil. A munka korabeli viszonylatban rekord idő, alig 7 év alatt készült el: 1248. április 26-án szentelték fel a korabeli világ legnagyobb palotakápolnáját.
1630-ban és 1776-ban tűzvész rongálta meg. Az alsó szint rózsaablakai egy 1690-es szajnai árvíz során semmisültek meg. A francia forradalom idején kirabolták, számos szobrát tönkretették. 1791-ben az 1762-ben beépített orgona a Saint-Germain-l'Auxerrois-templomba került. Később lisztet árultak benne, majd kaszinót, később levéltárat (1803 – 1837) rendeztek be az épületben.
1840-1868 között Viollet-le-Duc tanácsára Felix Duban, Jean Baptiste Lassus és Emile Boeswillwald eredeti pompájában restaurálták a Sainte-Chapelle-t. 1862-ben nyilvánították történelmi emlékművé és ismerték el nemzeti örökségnek. A párizsi kommün alatt majdnem felgyújtották. Azóta számos kisebb-nagyobb restaurációs munka történt rajta. Ereklyéi közül csak a töviskoszorú maradt meg, ma a Notre-Dame-ban őrzik.
Szerkezete, felépítése
Az egyhajós kápolna két különlegessége miatt híres. Az egyik a kétszintes megoldás, amelyre igen kevés példát találunk a középkori templomépítészetben. (Az alsó kápolna az udvari nép részére készült, a felső közvetlenül a palotával volt összekötve). A másik a felső kápolna hatalmas rózsaablaka és 15 hatalmas, színesüveg-táblája, amelyek ószövetségi jeleneteket, Krisztus életének eseményeit, Szent Helénát, Szent Lajost és az Apokalipszist ábrázolják.
Az altemplom
A kriptára emlékeztető altemplom széles középhajóját két keskeny oldalhajó fogja közre, utóbbiak alkotják egyúttal a szentélykörüljárót. A felső kápolna járószintjét tartó boltozat karcsú és változatos kiképzésű fejezetekben végződő oszlopokon nyugszik. Rendkívüli feszítőerejét kisméretű, áttört boltívek fogják fel és továbbítják a külső falakhoz. A boltozat vakolat alá rejtett, belső fémszerkezete eredeti állapotában fennmaradt. A falfestmények 19. századi alkotások, mivel az eredetiek az 1689-1690-es árvíz idején súlyosan megrongálódtak.
A feltemplom
Az felső kápolnát eredetileg kizárólag az arisztokrácia látogatta. A külső és belső falak elhagyását a bonyolult statikai megoldások valamint a merevítők, a horgonyzó- és kapocsvasak alkalmazása tették lehetővé. Ebből kifolyólag vakárkádokkal szabályosan tagolt lábazaton nyugvó magas üvegablakok sora zárja le a teret és a tarka felületet csak a boltozat támasztópillérei szakítják meg. A lenyügőző összhatást emeli a száznál is több, változatos növény- és állatmotívumokkal dúsan díszített oszlopfő. A 19. században a fennmaradt eredeti színminták alapján felújították a boltozat csillagos eget ábrázoló freskóját. A relikviárium számára kiképzett szentélykarzat szintén rekonstrukció, az előző a forradalom idején súlyos károsodást szenvedett. A magasított oltárt kecses árkádok választják el a templomtértől. A baldachin alatt állt valaha a 13. századi ereklyetartó, melyet azonban 1793-ban beolvasztottak. Az ereklyét, Jézus töviskoszorújának maradványát ma a Notre Dame-székesegyházban őrzik. A főhajó jobb oldali fülkéje a királyi család páholya volt, ahol zavartalanul vehettek részt a szertartásokon.
A Sainte-Chapelle ma
A kápolna ma kedvelt turistalátványosság, kultikus funkcióit elvesztette. Mindkét szint és a balkon is látogatható. A kápolna az igazságügyi palota udvarán keresztül közelíthető meg.
Eljutás: Gyalog a Szajna partján, a Saint-Chapelle a Cité-n áll. 4-es metró: Cité megálló. 1-es metró: St-Michel megálló
Belépő (2011): 8 Euró. 18 éven aluliaknak, és 26 év alatti EU-s állampolgároknak ingyenes. Érvényes a múzeumbérlet.
Nyitva tartás: Március-október: 9:30-18:00, november-február: 09:00-17:00
- Sainte-Chapelle a Wikipédián (magyarul, a fenti szöveg forrása);
- A Sainte-Chapelle hivatalos honlapja
