Georges-Henri Pingusson, 1961–1962
Mémorial des martyrs de la déportation
A Notre-Dame mögött, a Cité-sziget csücskében található a deportáltak emlékműve. A square de l’Île-de-France-on álló emlékmű Georges-Henri Pingusson 1961–1962 között elkészült alkotása, amely a második világháború során elhurcolt és táborokban meghalt 200 ezer franciának - elsősorban zsidók, továbbá politikai bűnösök, cigányok, homoszexuálisok, bűnözők és antiszociális elemek - állít emléket. Mindegyik csoportot másmilyen háromszöggel/csillaggal megjelölve hurcolták el különböző koncentrációs táborokba.
találta, rákeresgélt, összeválogatta és fordította U. Erzsébet (86073 és wiki)
A franciáknál az iskolában is sokat foglalkoznak a holocausttal, a városban járva sok házon emléktáblát láthatunk. A Vichy kormány kollaborációja a németekkel kínos, de már nem tabu téma. (Összehasonlításul magyar adatok: 430 ezer magyar zsidót mindössze nyolc hét alatt deportáltak az Auschwitz-Birkenau táborba. A megölt mintegy egymillió zsidó áldozat majdnem 40 százaléka magyar állampolgár volt.)
Csupán két szimmetrikus helyzetben lévő lépcsőt láthatunk az érkezéskor, ami lefelé irányítja a látogatót. A keskeny lépcsők egyszerre csak egy ember továbbhaladását engedik, s egy alacsonyabban fekvő háromszög alakú belső udvarhoz vezetnek. Vaskos beton falakkal körülvett magas átrium, falak a legkisebb rések nélkül.
Az építmény szimmetriatengelyében áll a szimbolikus, töviseket formáló fekete vaskapu. Úgy tűnik, mintha csak meg akarná állítani mindazokat, akik szabadulni akarnának innen, keresztül az egyetlen nyíláson, a Szajnán át, ami egy „másik világba” vezethet.
Nem egyszerűen emlékjel a talajszint alá süllyesztett, hatalmas betonfalakkal elzárt, csak az ég és a Szajna felé nyitott építmény, hanem sírhely is. Lépcsősor vezet le a kriptába, ahol a táborokban elhunyt, azonosított franciák neveit felvonultató csarnok fogadja a látogatót. Az innen nyíló kamrákban koncentrációs táborokból ideszállított földet és emberi maradványokat helyeztek el. Az emlékmű hossztengelyében húzódó folyosót 200 ezer kvarclámpa világítja be.
Az egyszerű építmény csöndes megemlékezésre késztet. A koncentrációs táborok minden jellegzetességét megtestesíti: szűk folyosók és lépcsők, nehézkes ajtók és csak lassan feltáruló, korlátozott belátású udvar, melyből a szabadba nincsen kilátás.
Pingusson Corbusier stílusát követte, ami nagyban hatott későbbi saját stílusára is (Paquebot - packet boat style).
Robert Desnos - Annyit álmodtam rólad...*
Annyit álmodtam rólad,
annyit jártam, beszéltem, aludtam a kísérteteddel,
hogy mégsem marad számomra más, mint hogy kísértet
legyek a kísértetek között, hogy százszor árnyabb
árny legyek az árnynál, mely életed napóráján
vidáman sétál most és mindörökké.
Az emlékmű közepén ég egy mécses, körülötte írás: „Elmentek és többé nem tértek vissza”. A kijáratnál, az ajtó fölött pedig egy másik: „Bocsáss meg, de ne felejts!”.
belépés: ingyenes.
nyitvatartás:: Mar.-Oct., minden nap 10-12 és 2-7; Nov.-Feb., minden nap 10-12 and 2-5.
*Robert Desnos költő maga is francia ellenálló volt, a fenti verset 1942-ben írta (wiki - érdekesség, hogy ő a szerzője a Jonatán a Pelikán című versnek is).
